Anne Frank – Történelem a mának

Kiállítás a Bethlen Gábor Általános Iskolában

A Bethlen Gábor Általános Iskola, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, valamint az Amszterdami Anne Frank Ház és az Eötvös Károly Magyar-Izraeli Baráti Kör rendezésében időszaki kiállítás volt látható április 15-től május 6-ig a nyíregyházi Bethlen Gábor Általános Iskolában. Az amszterdami Anne Frank Ház vándorkiállítását 1997 óta negyven országban mutatták be, a legutóbbi években Chilében, Japánban és Németországban. Tíz év alatt a tárlatnak több mint tízmillió látogatója volt. Magyarországra 2007-ben érkezett, először a budapesti Holokauszt Emlékközpontban volt kiállítva.

A kiállítás bemutatja Anne Frank élettörténetét a naplója alapján, a korabeli történelmi háttérbe ágyazva, valamint azt, hogy Anne életéből a fiatalok ma is tanulhatnak. A kiállítás figyelmeztet az előítéletekkel szembeni fellépésre, a szabadság megőrzésére, az emberi jogok, a demokratikus társadalom melletti kiállásra.

Az amszterdami Anne Frank ház módszerei szerint mindenhol kortárs vezetők irányítják az iskolai csoportokat interaktív tárlatvezetéssel. Így a tárlatvezetések Nyíregyházán is egyénileg megbeszélt időpontokban voltak, előre egyeztetve a kortárs vezetőkkel és az iskolájukkal.

A kortárs vezetés módszere számos országban jól és hatékonyan működik. A hasonló korú fiatal vezetésével a látogató iskolások közelebb kerülnek a témához, jobban elgondolkoznak a kiállítás üzenetéről, könnyebben vesznek részt az interaktív tárlatvezetésen.

A kortárs vezetőknek a tárlatvezetés jó alkalom arra, hogy megtanuljanak csoport előtt beszélni, önálló munkára serkenti, határozottságra, kiállásra tanítja meg őket. A képzésen hangsúlyt helyezünk arra, hogy a különböző szituációkban a jelentkezők megtanulják a jó megoldásokat megtalálni. A képzésen részt vevők azt is megtanulják, hogy miről szól a kiállítás: Anne Frank történetét, a II világháború fontos eseményeit. A kortárs vezetők megtanulják, hogyan kell egy csoportot vezetni, és milyen nehéz helyzetek fordulhatnak elő a csoportvezetésnél.  

Az önkéntes diák tárlatvezetők és a szervezők szorgalmas munkája eddig hatalmas sikert aratott Magyarországon, például Budapesten mintegy három hónap alatt összesen 2560 diák és felnőtt látta a kiállítást. A vándorkiállítás 2008 folyamán Pécsett, Hatvanban, Salgótarjánban, Révkomáromban, Nagyatádon, Győrött, Sopronban, 2009-ben pedig Debrecenben volt megtekinthető. Nyíregyházán, a Bethlen Gábor Általános Iskolában a diák tárlatvezetők képzésén 9 iskolából 25 tanuló vett részt, két budapesti egyetemista vezetésével.

Az ünnepélyes megnyitón megjelent többek között Felbermann Endre és Jeney István önkormányzati képviselő. Utóbbi az oktatási bizottság alelnökeként megnyitó beszédet is mondott a mintegy 40 fős hallgatóság előtt.

A rendelkezésre álló három hét alatt körülbelül 700 diák és felnőtt látta a tárlatot. Iskolánkba látogatott Csabai Lászlóné polgármester asszony sajtótitkárával, Markovics Attila, a polgármesteri hivatal oktatási irodavezetője, Diczkó József, a VárosKép Kft. vezetője, és sokan mások. Jöttek a Krúdy és a Zrínyi Gimnáziumból, Demcserből, Tokajból, és más településekről. Szóval, nagy vendégjárás volt itt áprilisban.

 

-------------------------------------------------------------------------------------

Miről is szól a tárlat?

A látogatók részleteket olvashattak Anne Frank naplójából, és a Frank család fotóin keresztül ismerhették meg a kort.

A német zsidó családból származó Anne Frank 1933-ban menekült el szüleivel Németországból Hollandiába. A család a náci megszállás idején az amszterdami Prinsengracht 263-as számú házban bújt meg egy rejtekhelyen. A rejtekhelyet 1944-ben árulás folytán felfedezték, a családot koncentrációs táborba hurcolták. A deportálást csak a családfő, Otto Frank élte túl. Anna Frank anyjával és nővérével együtt a bergen- belseni koncentrációs táborban halt meg tífuszban, egy hónappal azelőtt, hogy az amerikai csapatok 1945-ben felszabadították a lágert.

Anne Frank történetét fennmaradt naplójából ismerhette meg a világ. A feljegyzéseket a háborút túlélt édesapja adta ki 1947-ben. A kiállításon Anne Frank naplójának idézetei és a Frank családról készült fotók szerepelnek. A tárlat ezek mellett egyéni történeteket és szemtanúk beszámolóit hívja segítségül az előítélet, az üldöztetés, az ellenállás, az emberi jogok és a demokrácia témájának kiemelésére.

 

Anne Frank zsidó családban született 1929-ban, Németországban. Ekkor nővére, Margot három éves volt. Apjuk, Otto egy bankban dolgozott, édesanyjuk, Edith pedig a háztartást vezette. Adolf Hitler 1933-ban átvette a kancellár címet, ezek után a diktatúra felváltotta az addigi demokráciát, a zsidókra pedig a teljes megsemmisítés várt. A család nem érezte magát többé biztonságban magát: Hollandiába költöztek.

A Frank család Amszterdamban újra szabadnak és biztonságban érezhette magát. Mindez azonban nem tartott sokáig, a német hadsereg 1940. május 15-én megszállta Hollandiát. A zsidók elleni megkülönböztető intézkedéseket itt is bevezették: a zsidóknak nem lehetett saját üzletük, a zsidó gyermekeknek zsidó iskolába kellett járniuk, minden zsidónak sárga csillagot kellett hordania. Elkezdtek szállingózni a hírek, hogy a zsidókat piszkos tehervagonokba pakolják és Németországba hurcolják…

Anne a naplót tizenharmadik születésnapján, 1942. június 13-án kapta ajándékba. Hamarosan írni kezdett, a napló egyre nagyobb szerepet töltött be életében, mondhatni legjobb barátjává vált. ( „A papír türelmesebb az embereknél.” ) Eleinte félénkebben írt, volt úgy, hogy napokat, heteket is kihagyott, később azonban egyre könnyebben fejezte ki gondolatait: a legnagyobb részletességgel és alapossággal a bujdosás és az elhurcolás pillanatait örökítette meg az utókor számára. A híresztelések a németországi deportálással kapcsolatban igaznak bizonyultak. Otto már korábban készült az eseményekre: a gyárában kialakított egy alkalmas rejtekhelyet. Hermann van Pels, Otto tulajdonostársa és családja is itt talált menedéket, a két család együtt bujdosott. Mindannyian holmikkal megpakolt táskát cipeltek magukkal. Ezekben a számunkra legfontosabb tárggyal, Anne naplójával. (Anne elmondása alapján sokkal inkább ragaszkodott a naplójához, mint személyes tárgyaihoz vagy ruháihoz. A naplót egyébként magyar származású barátnőjéről megemlékezve „Drága Kittym!” -nek szólította.)

A menedék a cég által használt épület egy üres részében volt. Míg az épület földszintjén és előterében a munka a megszokott kerékvágásban folyt, addig a hátsó traktusban emberek rejtőztek. A menedék és a család fenntartása szempontjából nagyon fontos szerepet játszottak azok az Opekta-alkalmazottak, akik életüket és családjukat kockáztatva segítették a Frank családot. Ők szerezték be a bujkáló család számára a szükséges élelmiszert, ruhákat, könyveket és szolgáltattak egyre vészjóslóbb híreket Amszterdamból.

A rejtőző embereknek éjjel-nappal benn kellett tartózkodniuk, a biztonság érdekében nem is nyitottak ablakot. Napközben, amikor emberek dolgoztak az alsó szinti raktárban, rendkívül csendben kellett lenniük. A WC-t sem szabadott lehúzniuk, mivel a csövek az áruraktáron keresztül futottak.

A bujdosók olvasással, tanulással és a hírek figyelésével töltötték idejüket. Gyakori volt a feszültség közöttük, valószínűleg a hely nyomasztó légköre illetve a lebukástól való félelem miatt. Gyakran veszekedtek egymással, Anne pedig mindig naplójának öntötte ki szívét: „Még szerencse, hogy leírhatom minden gondolatomat és érzésemet; máskülönben megfulladnék itt.”

A segítők hétvégente együtt ebédeltek a Frank családdal, „ Meggyőződésünk, hogy legtöbbjüket meggyilkolják, az angol rádió szerint gázzal ölik meg őket, nyilván azért, mert így lehet a leggyorsabban a legtöbb embert elpusztítani. Teljesen fel vagyok dúlva. ” – írta Anne (utoljára egyébként 1944. augusztus 1-jén írt naplójába.)

A kurszki csata, majd az 1944-es év fordulatot hozott a második világháború menetében, nagyszerű híreket hozott a család számára. A normandiai partraszállás vajon meghozta a várva várt megszabadulást?

1944. augusztus 4-én egy SS-tiszt három holland rendőr kíséretében kiszállt a ház előtt leparkolt fekete autóból. Anne már ekkor tudta, valaki elárulta őket… ( A történet szereplői már halottak, az áruló személye örök rejtély marad.) Mivel a család nem önként jelentkezett, így négy napon belül a westerborki tranzittáborba szállították őket. A két férfi segítőt börtönbe vetették. A rendőrök minden értéket magukkal vittek, a földön csupán Anne naplója maradt.

  1944. szeptember 3-án megindult egy zsúfolt tehervagon egy „meg nem nevezett keleti” állomás felé. Az ekkor elszállított 1019 fogoly három nap után érkezett meg Auschwitz-Birkenauba. Az itteni koncentrációs táborból Anne és Margot később Bergen-Belsenbe került, ahol tífuszban haltak meg 1945. márciusában, csupán néhány héttel a brit felszabadítás előtt.

A nyolc ártatlan ember közül, akik elrejtőztek a náci üldöztetés elől, csupán egy maradt életben: Otto Frank, az édesapa. Amikor visszatért Auschwitzból, és megtudta, hogy egész családja odaveszett, teljesen összetört. Bizalmas barátja és segítője, Miep Gies adta oda neki lánya naplóját. Sokáig nem volt képes elolvasni, évekkel később azonban a lány kérésének megfelelően könyv alakban kiadta azt.

 

Az „Anne Frank – Történelem a mának” című kiállítás célja a holokauszt, a lezajlott népirtás és a globális korszakbeli történések megismertetése a társadalommal, különös hangsúlyt fektetve az iskolás korosztályra. Az alkotók elsősorban utóbbiak érdeklődésére alapozva mutatják be a holland izraelita családba született kislány naplóbejegyzései alapján, 33 panelen keresztül a Frank család megrázkódtatásait, izgalmas és életveszélyes bujkálását a hátsó traktusban, a család és segítői mindennapjait, majd az akkoriban szinte elkerülhetetlen pusztulást. A kiállítás teljes képet fest a nácizmusról, és annak közvetlen következményeiről, illetve mindennapjainkban is érezhető hatásáról; mindezt egy résztvevő, a 13 éves Anne Frank szemszögéből.